Egy szivesség

8.fejezet.


  Reggel karikás szemekkel és nem épp friss lehellettel ébredek. Amyvel egész este filmeztünk, nassoltunk és kibeszéltünk szinte mindenkit a suliból.  Még életemben nem nevettem és pletykáltam ennyit, mint tegnap este. Szerintem felülmúlt bármilyen bulit, amin eddig részt vettem. Nagyon klassz volt, pláne, hogy az italnak köszönhetően mindketten felpörögtünk, így nekiáltunk Justin Biebert énekelni éjfélkor. Aztán a szomszéd átordibált, így aztán csak hallgattuk a zenét, és nem kornyikáltunk. Amikor már mindketten hatalmasakat ásítottunk, és úgy kellett felrázni a másikat, hogy be ne aludjon, elkezdtünk "csajos" filmeket nézni. Nyomban felpörögtünk. Szét röhögtük magunkat, ahogy felváltva kritizáltuk a szereplőket, meg a filmet. A High Scool Musicalt végigkornyikáltuk, a Dr. Szöszin és A tökös csajon szétröhögtük magunkat. Azt est fénypontja az volt, amikor a Street Dance alatt Amy megpróbálta leutánozni a koreográfiát.
Nyomban megpróbáltam lebeszélni róla:
-Amy. Ittál. Hajnali három óra. Sötét van. A szomszéd mindjárt átjön egy baltával, hogy elhalgattason minket - Amy felnvetett- Biztos most akarsz táncolni? - kérdeztem.
-Most benne van a bugi a lábamba, úgyhogy igen! - mondta, mire elkezdtem hahotázni.
 Amy nagyon részeg lehetett.. Benne van a bugi a lábamban..Jézusom...
  Aztán Amy elkezdett zenére ugrálni, meg hadonászni a kezeivel és a lábaival. Vagyis táncolt. Ahogy fordulni akart beverte a lábát a székbe, de nemcsak beverte, hanem kibillent az egyensúlyából és a székkel együtt felborult. Mindketten visítva röhögtünk, Amy a fájdalomtól, én pedig a röhögőgörcstől. Hát, ha eddig nem volt ideges a szomszéd, akkor Amy "földrengés" hatású esése és a "disznóvágás" visításunktól teljesen kiskadt. Átdobta a papucsát az ablakunknak - azt remélve hátha nyitva hagytuk - majd felhívott mégegyszer telefonon, ahol elég durván elküldött melegebb éghajlatra. Természetesen diszkréten kiröhögtük.
  Először furcsálltam, hogy Mr. Anderson nem ébred fel aztán Amy elárulta, hogy altatót szed és úgy alszik, mint a bunda. Ráadásul Amy rakott egy picit a teájába is, szóval egy tornádóra sem ébredt volna fel. Így nyugodtan folytattuk a filmezést....
  Nem tudom, hogy a Hajrá csajok maraton tette-e, de azt álmodtam, hogy pompomlány ruhában akarom meghódítani Taylort, viszont amikor spárgázni próbálok..Reccs a ruha kiszakad és mindenki kiröhög.  De én rájuk se figyelve felálltam, majd Rihannával(?) együtt elkezdtem énekelni - hátul kiszakadt ruhában - mire egy chivava nekemrontott.
Na mindegy..
Hajnal négyig bírtuk utána, mint akiket fejbe vágtak, úgy zuhantunk az ágyba. Mivel Amynek volt két tartalék üveg bora "vész esetére", és jelenleg mindkettőnk élete nem a helyes irányba halad, ezért arra jutottunk, hogy ideje felejteni. Nagyjából fél óra alatt megittuk. Én csak boroskólát ittam - mint a vizet -, ő pedig rendre húzott eggyet az üvegből. Nem ittunk "olyan" sokat, viszont érzem magamon a hatását. Kapásból a szédülés és a hányinger környékezett meg amikor felálltam.
  A szemem is ki van égve a hatórás filmmaraton után. Ezek után az se csoda, ha kimegyek a napra és felgyulladnak. A hunyorgásnál többet nem bírok produkálni. Meg az se tett jót neki, hogy Amy konkrétan kicsapta a párnájával párnacsata közben. Nagyjából féloránként megdobáltuk egymást párnával vagy kajával - amikor unatkoztunk - aztán, egyszer véletlenül Amy elég jól eltalálta a szememet, de akkor nem érdekelt. Most viszont egy picit fáj. Azt hiszem egy gomb volt a párna azon részén amivel eltalált....
 Már majdnem felöltözök, amikor megcsörren a telefonom. Ijedtemben belerúgok az asztalba.
 Remek, a fél szemem ki van szúrva és az egyik lábamat most törtem el. Legközelebb mi lesz? Rám esik egy zongora?
  Legszivesebben felüvöltenék és egy lábon ugrálva mondogatnám, hogy "jujj, de fáj!", de nem ébreszthetem fel Amyt. Úgyhogy inkább csendben káromkodok. Ha apám hallana.... valószínűleg kitagadna. Mondjuk nem mintha annyira érdekelném.... A zene olyan hangos, hogy a fél kontines mindjárt felébred tőle. Nem hiszem, hogy az emberek szívesen kelnének fel a Gangam Style-ra. Amy átállította szivatásból a csengőhangomat. Megint.
  Köszi. Ezt még visszakapod.
 Nem tudom, hogy mások, hogy vannak vele, de elég gáz, amikor elkezd ordítani a telefonod - a legnagyobb csend alatt - és természetesen a táskád legalján van.  Már legszívesebben kidobnám az ablakon, amikor meglátom a táska legeslegalján.
 Miután nagy nehezen megtaláltam a mobilomat, - ősrégi vacak - értetlenül meredek a kijelzőre.
-Halló? - kérdezem, de a hangom olyan mély és rekedt, mintha 40 éve keménydohányos lennék.  Megköszörülöm a torkomat.
-Brooke? - kérdezi egy ismerős, kisfiús hang.
-Henry! Mi a helyzet? -kérdezem suttogva, mert nem álla szándékomban felébreszteni a kiütött Amyt. Habár valószínűleg egy földrengésre sem kelne fel, ha a Gangam Style-ra sem ébredt fel. Ahogy lépek a fájdalom belenyilal a lábfejembe.
 Idióta asztal.. Henry sem tudna jobbkor hívni...
-Hol vagy? - kérdezi és a háttérben ezernyi diák hangja próbálja elnyomni a hangját. Aztán megszólal a jelzőcsengő.
Bah..iskola..
-Amynél. Szabadnaposak vagyunk -mondom halkan, és közben elkezdem összeszedni a tegnapi "csajos este" szemeteit.
Mi a francot érdekli, hogy hol vagyok?
-Nem úgy volt, hogy ma segítesz nekem?! Itt vártam rád reggel! Majdnem lekéstem Mr. Crusader óráját! Na, szép kis barát vagy! Így számíthatok rád? - kér számon.
-Mi a fenéért kéne segítenem? - kérdezem kihívóan. Ez a gyík ne  kezdjen el engem kiosztani, amikor múltkor is én védtem meg őt. Méghogy én vagyok a szemét!Ráadásul most megint elkezdett zúgni a fejem!
-Mert jössz eggyel!
-Á! Azt hittem azt már lerendeztük, amikor múltkor felvállatam, hogy randiztunk.
-....
-Nem így volt?- kérdezem.
-Hát ööö...
-Akkor megbeszéltük. Szia.
-Ne! Segítened kell! Kérlek! - könyörög.
-Hagyj békén! Nincs nekem energiám még veled is foglalkozni.
-De....!
-Nincs, de! Szia!
-Légysziiii! Légyszi-légyszi! -kezd el vinnyogni, amit természetesen nem bírok elviselni. - Kérlek! Vészhelyzet van! Légyszi-légyszi-légyszi...
Hogy az a...
-Jó-jó! Oké, csak hagyd abba! Köszi - abbahagyja a nyávogást és csak képzelni tudom milyen lelkes lehet, hogy megint hülyét csinálok magamból miatta.
- Mi kéne? A türelmem véges. Szóval gyorsan bökd ki mit akarsz - mondom.
-Van egy ..... egy srác aki tetszik. Tegnap láttam a suli előtt gördeszkázni, annyira cuki! Olyan, mint egy mesebeli királyfi! Elképesztően aranyos és ügyes és gyönyörűek a szemei és a haja..! - Meddig akarja még húzni? -Azt hittem ott halok meg! Szóval ... segítség kéne, hogy kiderítsem van-e nála esélyem.
-Ehhez miért kellek én? Nem elég, ha megkérdezed, hogy meleg-e vagy sem?
-Ez nem ilyen egyszerű - sóhajt - Ha együtt közelítjük meg rötön lejön, hogy meleg-e. Te flörtölsz vele először, aztán ha nem reagál úgy mintha hetero lenne, megpróbálom én. - Hát ez baromi logikus. Már most röhögnöm kell az egészen. -Így nem lesz az, mint múltkor, amikor Patrick állandóan cseszegetett, mert elmondtam neki, hogy meleg vagyok és, hogy tettszik nekem.
-Sokba fog ez neked kerülni.
-Kérlek! Bármit megteszek! Légyszi-légyszi-légyszi - vinnyogja.
-Bármit?
-....Hát....ööö
-Igen  vagy nem?
-Igen. Bármit.Légyszi-légyszi, segíts! Kérlek, kérlek...
-Oké-oké csak hagyd abba! - adom meg magam. - A fizetségről még tárgyalunk. Mikor akarod, hogy "elkapjuk" a srácot?
-A hétvégén. Hallottam, amikor telefonált, hogy elmegy egy buliba, a címet is leírtam.
-Rendben. Holnap a suliban - köszönök el.
 Klassz. Most ennek a gyíknak a problémái is rám hárulnak.
   Henryvel eléggé különös a kapcsolatunk, ugyanis rajta kapott, amikor tavaly ollóval szétvágtam Mrs. Hillar kabátját. Azt mondta nem árul el, de jövök neki eggyel. Aztán természetesen többször is rossz fát tettem a tűzre és Henry egyszer sem köpött be, így az utóbbi időben felhalmozódott szivességeimet törlesztettem.
  Pár percig még gondolkozok, aztán megindulok a fürdőszoba felé, hogy rendbe szedjem magam. Ugyanis NAGYON rámférne egy fogmosás és bármit megadnék egy zuhanyért. Azonban mielőtt odaérnék rájövök, hogy fontosabb dolgom is van a mosakodásnál.